A francia és az angol válogatott bemutatta, hogyan lehet egy érdekesnek indult mérkőzésből aludttejet csinálni. Gundel Takács Gábort alig lehetett felélénkíteni a rangadó befejeztével…
A csapatok a második félidőre meg nem támadási paktumot kötöttek, pedig a csoportrangadó első felvonása érdekesen alakult: volt helyzete Milnernek, Ribérynek, Diarrának, Lescott szépe fejessel szerzett vezetést, Nasri nem kevésbé tetszetős lövéssel egalizált. Laurent Blanc francia szakvezető érdekes taktikát választott, egy amolyan 4-5-1-et, amelyben a két szélső, Nasri és Ribéry többet nyomult középen, mint az oldalvonal mellett, így Gábor kollégámnak kénytelen vagyok azt üzenni, hogy igenis, külföldön is létezik a „szélről irányítás” filozófiája. Ezt egyébként igen magas szinten művelték a gall kakasok, a két világklasszis mozgását nem volt könnyű lekövetni – ugyanis hol az egyik, hol a másik repítette társait, gyakran pedig egy oldalra helyezkedtek, hogy könnyebben megbonthassák a Roy Hodgson által megálmodott angol védelmet.
Azt a hátvédsort, amelyet nyugodtan tekinthettünk nyolcas védvonalnak, hiszen az erődrendszerhez csatlakoztak a középpályások is. Azt már a Svájc elleni fölkészülési mérkőzésen is bemutatták az angolok, hogy egy végtelenül egyszerű játékra számíthatunk tőlük: a megszerzett labdákat a két belső középpályás azonnal üres területre – a szélsőket, és a két gyors támadót beindítva – passzolta. Milner, Oxlade-Chamberlain, Welbeck és Young elsősorban indulósebességében bízhattak az ezúttal igen csendes angol szurkolók… Az alacsony hangerőn nincs mit csodálkozni, hiszen, mint ahogy feljebb említettem, vasárnapi teadélutánt, avagy kényelmes bórkóstolgatást idézett a második félidő. Az emiatt kialakuló rossz szájízen az sem változtatott jelentősen, hogy a hajrát megpróbálták megnyomni a franciák, ismételten több energiát megmozgósítva.
Érdemes lenne elidőzni ennél a Blanc-féle elképzelésénél, amely kétségtelenül tartogat kreatív elemet bőven, de arra még feltétlen rá kell jönnie az edzőnek, hogyan tudná a továbbiakban Cabaye és Malouda játékát jobban kiaknázni: a franciák belső középpályásai mintha nem tudtak volna kellőképpen kibontakozni az előttük művészkedő zsenik miatt. Továbbmegyek: a Chelsea klasszisa, Malouda mintha a pályán sem lett volna, és ez bizonyosan nem képességbeli határai miatt alakult így.
Az esti mérkőzés előtt is biztosan kijelenthető: az angoloknak nagyon nehéz lesz továbbjutni ebből a négyesből.
Franciaország-Anglia 1-1 (1-1)
D csoport, 1. kör, Donyeck
Jv.: Rizzoli (olasz).
Gól: Nasri (39.), ill. Lescott (30.)
Franciaország: Lloris – Debuchy, Rami, Mexes, Evra – Nasri, Cabaye (Ben Arfa 84.), A. Diarra, Malouda (Martin 84.), Ribéry – Benzema.
Anglia: Hart – Johnson, Terry, Lescott, Cole – Milner, Gerrard, Parker (Henderson 78.), Oxlade-Chamberlain (Defoe 77.) – Young, Welbeck (Walcott 91.).
XLsport - Smulovics Tamás
