2012.07.01. 23:42 XL-blog

Eb 2012: Hosszas spanyol uralom

Címkék: Olaszország Spanyolország

image

Megvédte a 2008-ban megszerzett Európa-bajnoki címét Spanyolország, amely - bár elcsépelt kifejezés - ezúttal valóban történelmet írt: Del Bosque gárdája előtt ez egyetlen válogatottnak sem sikerült. Spanyolország-Olaszország 4-0.

1. félidő

10. perc:
Tamás: "Arbeola"... 3 hét sem volt elég arra, hogy Arbeloa nevét megtanulja Gundi.
Péter: Ez több mint kiábrándító, főleg úgy, hogy a mai Sportban egész oldalas interjúban magasztalták felkészültségét.
Gábor: Kívánom nektek, hogy a következő világeseményről a Sportklub adjon közvetítést, azzal biztosan elégedettek lesztek. Intenzív, gólra törő játék, pontosan ez az, amit két ilyen kvalitású csapattól várok. Már az első 10 percből leszűrhető, hogy a mai legalább olyan pompás lesz, mint a csoportkörben vívott találkozó.

14. perc:
Gól! David Silva, 1:0

16. perc:
Tamás: Silva gólja... Akkor jöhet 75 percnyi unalom, tologatás és asszisztencia...

18. perc:
Gábor: Ahhoz azért Pirlónak is lesz egy-két szava mindjárt. ... Kár érte, veszélyes pontrúgás volt.
Tamás: Signore Balotelli, nem kellene megkezdeni a beígért gólok lődözését?

21. perc:
Péter: Chiellini 20 percet bírt, de az olasz védelem annyit se, kétmeccsnyi kiegyensúlyozott védőjáték úgy tűnik, már túl sok az olaszoknak.
Gábor: Nem biztos, hogy ennek az olasz válogatottnak a védelem a legerősebb csapatrésze. Egy ilyen képességű ellenféllel szemben mindig könnyebben csúszik be a hiba, de én érzem a lehetőséget az olaszokban, hogy még ebben a félidőben egyenlítsenek.

30. perc:
Tamás: Elképesztő, hogy egyesek szemellenzővel nézték az Eb-t, és Cassanót nem sorolták a legjobbak közé. Most is nagy cselt csinált. Más kérdés, hogy a bénult olaszok már most behódolnak a spanyoloknak.
Gábor: Hát igen, érdekes látni a spanyolok önbizalomtól duzzadó játékát. Nagyon tudják, mit akarnak. A védelmük olyan stabil, mint mindvégig ezen az Európa-bajnokságon, és ezúttal a támadójátékukban is megvan az a dinamika, amit a korábbiakban annyian hiányoltak.
Péter: Azért nem olyan biztos az, egy sebességgel feljebb kapcsol az olasz középpálya, és a spanyolok már képesek megzavarodni. Kár, hogy Pirlóék nem sűrűn tudnak felkapcsolni.

35. perc:
Tamás: Tényleg hihetetlen ez a Balotelli. Mindent ellő. Úgy lehet gólokat ígérgetni, ha nem csapatban gondolkodunk.

41. perc:
Gól! Jordi Alba, 2:0

42. perc:
Péter: Nem hiszem el, hogy a bloggertársaim nem választották be ezt a srácot az álomcsapatba, viva Jordi Alba! Ennyit a szemellenzőről.
Gábor: Szépségdíjas gól. Hát igen, innen már tényleg komoly feladat előtt áll Olaszország. A meccsnek biztos nem tesz majd rosszat, ha még egy lapáttal rátesznek Pirlóék.

45. perc:
Péter: Sokkal nagyobb ellenállást vártam az olaszoktól, ha nem is tekintették őket favoritnak, azért ez eddig pehelysúlyú volt.
Gábor: Nem pehelysúlyú. Csak balszerencsés. Sajnálom Olaszországot, mert tisztességesen állt eddig hozzá a döntőhöz, és az első félidő alapján nincs két gól a csapatok között. Kell egy Balotelli-villanás, és újra nyílt lesz minden.
Péter: Kiváló ez az ékpár, de egy tiszta helyzetük nem volt, ez nem balszerencse kérdése.
Tamás: Nem kell finomkodni, barátaim, ez a produkció méltatlan az olasz csapat eddigi szerepléséhez. A sokat magasztalt védelem kész katasztrófa, pedig egy darab csatár sem rohamozza.

2. félidő

50. perc:
Tamás: De ebből gondolom nem lesz nemzetközi felháborodás: Proenca spori elnézte az olaszok kezezését, tiszta büntető volt.
Péter: Ha Vad II-t pellengérre állították, itt mit láttak az asszisztensek? Az ötbírós rendszer is annyit fog megélni, mint az ezüstgól.

57. perc:
Tamás: Silva méltatlankodik lecserelése miatt. Mit gondolt, Iniestát kapja le Del Bosque mester, hogy beküldje a helyére Pedrót? Nem is értem a reakcióját.

61. perc:
Péter: Ha Motta kiesik, azt hiszem, el is kezdhet pakolni az olaszok felszerelésmenedzsere.
Gábor: Sajnos semmi sem sikerül a srácoknak, pedig igazán megérdemelték volna, hogy ma este megkoronázhassák ezt a bravúros Eb-teljesítményt. Én értékelem Prandelli mester szándékait, de ez a csapat ma egyszerűen el van átkozva.
Tamás: Mondjuk úgy, hogy a helyükre kerülnek. Nyilvánvalóan nem egy súlycsoport a spanyolokkal, akikkel az Eb után végleg elszalad a ló.

71. perc:
Gábor: Nem vagyok ebben olyan biztos. Épp elég motiváció lehet számukra, hogy Eb után a Vb-n is címet védjenek. Ráadásul, ha ez a keret kiegészül egy, de inkább két egészséges és csúcsformában játszó befejező csatárral, nem lesz olyan európai gárda, amelyik megállíthatná őket.
Tamás: Buffon úgy rúgott bele ebbe a labdába, mint aki már valamelyik szigeten jár fejben. Ez a baj az olaszokkal, elvesztik a kedvüket, ezzel együtt a sportemberi méltóságukat.

80. perc:
Tamás: Tiki-taka? Inkább uk-mukk-fukk, vagy sakk-matt, bár azon már túl vagyunk.
Gábor: Sajnos túl. Pedig talán ez az esemény volt Pirlo és Cassano hattyúdala. Persze lehet mondani, hogy nyertek ők már épp elég mindent életükben, de az ember mégiscsak búsul, mert igazán ők ketten varázsoltak ezen az Eb-n.
Péter: Nem lehet valami lélekemelő a tudat, hogy egy kontinensbajnoki döntőben macska-egér játékot tudnak játszani veled, kíváncsi vagyok a Roja mennyire fogja erőltetni a harmadikat.

84. perc:
Gól! Torres, 3-0!

85. perc:
Gábor: Betetőzött a spanyol fölény. Úgy tűnik, a vörösök gondoskodnak arról, hogy az európai nagyközönség ne a nyögvenyelős pillanatokra emlékezzen erről az Eb-ről, ha a spanyolok diadala kerül szóba.
Péter: Ezek után érdemes lesz még megjátszani a spanyolokat tippmixen? le kéne vinni a szorzót 1,05 körülire...mármint a következő évek mérkőzésein.
Tamás: Ez az a döntő, amely egyáltalán nem mozgat meg érzelmeket. A spanyolok unottan ülnek a kispadon, hiszen hozzászoktak a sikerhez. Közben kitömik az olaszokat, akik kóvályognak. Mikor szánják meg őket?

88. perc:
Gól! Mata, 4-0

89. perc:
Péter: Itt kivégzés folyik, Kijev és július 1-je fekete betűkkel kerül be az olasz futball történetébe.
Tamás: Kegyetlen Proenca, 3 percig hagyja még szenvedni az olaszokat. Hol itt a józan ész?!
Gábor: Spanyolország úgy látszik, nem tud betelni saját nagyszerűségével. Olaszország minden idők egyik legbalszerencsésebb és legszerethetőbb másodikja lesz.

Európa-bajnoki címvédés! 2008 után ismételten Eb-győztes Spanyolország!

Gábor: Nem tudom, láttam-e már ilyen színvonalas és izgalmas Európa-bajnokságot. A győztes személye megkérdőjelezhetetlen, és ezúttal (újságíróként) öröm volt az olyan kiscsapatokkal is foglalkozni, mint Csehország, Dánia, Horvátország, Ukrajna vagy Svédország. A szívszerelem pedig ezúttal Olaszország volt. Őszintén tudok örülni a második helyüknek.

Péter: Bonthatja minden hispán a cervezákat és secákat, a semleges nézők pedig vitatkozhatnak tovább, hogy unalmas-e ez az egész, vagy sem, de a vörös fiúk nem fogják megunni az biztos, akkor sem, ha Brazíliában és Franciaországban is hasonló eredményt érnek majd el.

Tamás: Valóban voltak jó pillanatok az Eb-n. Holnap mindenesetre nem veszek sportnapilapot, nem nézek internetes híreket, sem pedig összefoglalót a döntőről. Egyszerűen nem vagyok kíváncsi a spanyol túlcsordulásra, az érdemeik elismerése mellett sem. Az olaszokról: ha mentálisan ennyire gyengék, akkor érdemes lenne állandó sportpszichológust foglalkoztatniuk. Talán az angoloknál már ismert állat technika beválna... Ma nem küzdöttek úgy, mint az oroszlánok.

Spanyolország-Olaszország 4-0 (2-0)
Döntő, Kijev
Jv.: Proenca (portugál)
Gól: Silva (14.), Alba (41.), Torres (83.), Mata (88.).
Spanyolország: Casillas – Arbeloa, Pique, Ramos, Alba – Xavi, Busquets, Xabi Alonso – Silva (Pedro, 54.), Fabregas (Torres, 75.), Iniesta (Mata, 87.).
Olaszország: Buffon – Abate, Bonucci, Barzagli, Chiellini (Balzaretti, 21.) – De Rossi, Marchisio, Pirlo, Montolivo (Motta, 56.) – Balotelli, Cassano (Di Natale, a szünetben).

Ui: A kezdő sípszó előtt elvégzett sorsolás alapján gyalázkodó (Tamás), kiábrándult (Péter) és ömlengő (Gábor) szemüvegen keresztül követtük a ma esti finálét.

XLsport - Smulovics Tamás

Szólj hozzá!

2012.07.01. 10:29 XL-blog

Eb 2012: Van egy álom...

Címkék: Olaszország Spanyolország

image

Az XLsport blogcsapata összeállította a 2012-es, lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság álomgárdáját. A döntős spanyolokat ezúttal csupán egy játékos képviseli, ellenfelüket, az olaszokat négyen is. Alig várjuk az esti kezdést!

Alább a legjobb tizenegy, amelyről rövid elemzésképpen elmondható, hogy olasz és portugál többségű, és amelynek nyilvánvaló és egyszerű magyarázata, hogy a kollégákkal úgy gondoltuk, hogy ez a két csapat teljesített a legjobban. Mint minden szubjektív összeállítás, ez is megkérdőjelezhető. Hol van Casillas, merre bújkál Iniesta, miért nem találjuk Xabi Alonsót? Casillas esetében a többször bravúrosan védő és hibátlan Buffon  a "ludas". Iniesta mint mindig, ezúttal is meghatározó volt, ám egy extraklasszistól ez már föl sem tűnik. A gyorsléptű cseh szélsőt, Pilar-t Ronaldo szorította ki, igaz, a kisember még így is bekerülhetett volna, ha kihagyjuk a másik aprót, David Silvát; no de akkor 0 spanyollal a csapatban hogyan számolunk el?! A szívműtétje miatt fél év pihenőre kényszerülő, és csupán bő két hónapja visszatérő Cassano, és csatártársa, a focira ezúttal szinte 100 százalékig odakoncentráló Balotelli olyan párost alkotott, amely meghatározta az olaszok játékát, mi több, - a művészi szinten osztogató Pirlót is kiemelve - az Eb talán legemlékezetesebb produkciója. A "futottak még" kategóriában, avagy a képzeletbeli kispadon ott van Gebreselassie, Balzaretti, Terry, Lahm, Cabaye, De Rossi és Iniesta.

dr.JPG

XLsport - Smulovics Tamás

Szólj hozzá!

2012.06.29. 18:41 XL-blog

Eb 2012: Győztes (tiki-)taktikán ne változtass

Címkék: Spanyolország

image Érzelemtől fűtött sorokban emlékezett vissza a szerda esti büntetőpárbajban kivívott továbbjutásra a Marca. "Spanyolország csillaga még mindig fénylik." - így a főcím. Természetesen mindenkit megkérdeztek a mérkőzésről, a futballisták szavaiból pedig elsősorban a boldogságot lehetett kivenni, nem sokat foglalkoztak szakmai kérdésekkel, és a Tiki-taka körüli kritikákkal.

Iker Casillas a tizenegyespárbajt szerencsejátékhoz hasonlította, "Xabi (Alonso) esetében ők találták el az irányt, aztán viszont én ... szerencsénk volt". A döntő tizenegyest értékesítő Fabregast eredetileg második rúgónak állították, maga kérte az ötödiket. "Pocsékul játszottam, de éreztem mit kell tennem.... azt mondtam Toninak(Jose Antonio Grande, Del Bosque segítője - a szerk.), nem fog célt téveszteni a labda." Ami Sergio Ramost illeti, elismerem, kellett hozzá kurázsi, hogy a Bayern elleni tizenegyese után, melyből internetes viccek sokasága született, egy ilyen megoldást válasszon. Mindezt egy igazi Ramosos mondattal fejelte meg: "Del Bosque tudja, hogy egy kicsit őrült vagyok".

No de a bajszos mester azért egy kicsit belement az elemzésbe is, mondván "a játékosok kivételeset nyújtottak, a hosszabbításban jobbak voltunk. Kicsit lassan játszottunk, de mi irányítottunk, elégedettek vagyunk ... a védelem klasszis teljesítményt hozott, a négy védő, és a középpályások is."

Külön cikk szólt a lehetséges triplázásról is, melyben a nagyszerű NSZK-val állította párhuzamba a válogatottat, mely a '72-es Eb- és '74-es Vb-győzelem után 1976-ban is a döntőig jutott a kontinensviadalon, ám büntetőkkel alulmaradt Csehszlovákiával szemben. Ejnye Panenka... Visszaemlékeztek a franciák és a brazilok duplájára (egymást követő kontinenstorna és Vb-cím) is.

Persze újra előkerült a spanyolok játékával kapcsolatban a kritika is, ami már a 2010-es Vb alatt is hosszú elemzéseket szült. A "Tiki-taka"-ként aposztrofált jelenség - amely a Barcelona és a spanyol válogatott háza táján nem újkeletű - a labdabirtokláson, és a sok gyors, rövid passzon alapszik. A kifejezés valószínűleg Javier Clementétől származik, bár a közönség körében a korábbi spanyol kommentátor Andres Montes révén vált ismertté. A gyökerei még a Barcelona holland iskolájából erednek, de Pep Guardiola regnálása alatt hozott bőséges termést. A kritikák elsősorban arról szólnak, hogy a taktika "megöli a focit", túlságosan eredménycentrikus, illetve unalmas a semleges nézők számára.

Ami azt illeti Sid Lowe, a Sports Illustrated szakírója hosszasan elemezte a Tiki-takát már a dél-afrikai Vb alatt is, melyből kiderült, a spanyolok játéka több, mint csupán gyors, rövid passzok sokasága, sőt, góljainak (bár nem volt sok belőlük) többsége gyors ellentámadásból, egyéni villanásból, vagy akár pontrúgásból született. A spanyolok szerinte gyakorlatilag egy "védőtizenegy és támadótízes" egyszerre, amely ellen szinte minden csapat defenzíven áll fel. Tehát a "minden csapat úgy játszik, ahogy az ellenfél hagyja", még rájuk is lefordítható, hiszen aki eredményt akar elérni Spanyolország ellen, minden egyes méterért, minden labdáért megküzd, így rendkívül koncentráltan kell futballoznia mindkét együttesnek.

Azt el kell ismerni, hogy a nézők szeretik a váratlant, a lendületet, a látványt. Elsősorban a Premier League és az angol futball kedvelőinek lehet unalmas az oldal és visszapasszok gyakori alkalmazása. Az előrejátékból valóban kevesebbet mutat a spanyol csapat, mint amire véleményem szerint képes. Persze egy jó Torres vagy David Villa jelentősen dobna az izgalomfaktoron. Az is jogos kritika, hogy a lövőhelyzetből is passzt keresve a gólvonalig akarnak tiki-takázni és begyalogolni, mikor sok esetben célszerű lenne ellőni a labdát. Azonban Xabi Alonso és Iniesta is elmondta a kritikákra reflektálva, hogy ez a csapat ezzel a stílussal azonos, ez vezette sikerre Spanyolországot, mindenkinek megvan a joga a véleményalkotáshoz, de egy nyerő recepten nem fognak változtatni.

Raphael Honigstein német szakíró a németek elleni 2010-es elődöntő után a totális futball jelentős javításaként írta le a játékot, mely során nem csak a labdát, hanem az ellenfelet is irányították. Egy radikális játékstílus, amely talán a legnehezebb fajtája a futballnak. Szerinte a szükség hozta, mivel a 2006-os világbajnokság után rá kellett jönnie a Vörös Fúriának, hogy fizikálisan nem tud a legnagyobbak fölé kerekedni, így a maximális labdatartásra alapozták a taktikájukat. És milyen érdekes, hogy a '20-as évek ellentmondást nem tűrő, gyors fizikális futballja után a Vörös Fúria nevet kapó együttes ma játékának jelentős részében nem sokat mutat ebből az arcából. Pedig képes rá. Ezt már 2008-ban és 2010-ben is láttuk. Az eredménycentrikusságról pedig annyit: persze, hogy halhatatlanná akarnak válni ezek a fiúk: nemhogy Eb-címvédés nem volt még, három zsinórban megnyert nagy trófeát sem sikerült még soha egy válogatottnak sem bezsebelnie. Most Spanyolország történelmet írhat.
Hirdetés

XLsport - Mándly Péter

Szólj hozzá!

2012.06.28. 23:00 XL-blog

Eb 2012: Ezúttal nem Gomez volt a Super Mario

Címkék: Olaszország Németország

image Németország egyedüliként százszázalékos teljesítménnyel továbbjut a legerősebbnek titulált csoportból. Olaszország Kétszer is ikszel, az íreket verik, és bár pozitív csalódás a teljesítményük, nem túlságosan meggyőzőek. Németország egy négyest gurít a negyeddöntőben, Olaszország 120 percen keresztül sehogy sem bír gólt lőni, majd büntetőkkel megy tovább. Mi történik a két csapat elődöntőjében? Homlokegyenest másképp alakul minden.

Chiellini visszatérte nyilván nyugalmat hozott az olasz csapatnak, míg a túloldalon kimaradt a 2010-es "szenzáció" Thomas Müller, Kroos kezdett. Nem láttunk semmi extrémet az első negyedórában, egy-két alkalommal volt dolga Buffonnak, Montolivo pedig Neuert késztette nyújtózásra. Prandelli azt nyilatkozta a meccs előtt, hogy támadni fog a csapata és nem a levegőbe beszélt.

Cassano jeleskedett az előkészítésben, miután az eddig talán legjobb német védőt Hummelst beforgatta, és ívelését Balotelli bravúrosan bebólintotta. Erre Khedira távoli lövése volt a válasz, Buffon fújt nagyot a védés után. A fúj ezután a német védőknek járt, mert elképesztő rövidzárlatuk végén Balotelli duplázott és nagy bajba került Jogi Löw csapata.

A második játékrész sejthető módon német dominanciát hozott, főleg a csereként beállt Marco Reus hozott új színt a játékba, de továbbra is sok apró hibát követtek el a fehérmezesek, Özil, Khedira, Kroos, Schweinsteiger mind haloványan muzsikált. Eközben az olasz kontrákból mérkőzést eldöntő góltól is lehetett tartani. Talán a legveszélyesebb Marchisio nagy lökete, majd Badstuber elfekvése utáni lövése volt - mindkettő elkerülte Neuer kapuját.

Sehogy nem tudott helyzetig eljutni a német csapat, Chiellini és a 'B'-védelem (Buffon,Bonucci,Barzagli,Balzaretti) remekül állt a lábán, mindig ott volt egy olasz láb, vagy fej amikor nagyon kellett. Az utolsó tíz percre még jutott egy tiszta Di Natale ziccer és egy olasz lesgól. Már talán a legvérmesebb német szurkolók is elkönyvelték a 2-0-t, amikor a Lannoy előbb négy perc hosszabbítást jelzett, majd a 92.percben kezezésért büntetőt ítélt Löwék javára, melyet Özil váltott gólra. Ez viszont túl kései volt, akárcsak 2004-ben, ismét két olyan csapat mérkőzik a döntőben, akik azonos csoportból jutottak tovább.

Németország-Olaszország 1-2 (0-2)
Varsó, vezette: Lannoy
g: Balotelli 20. 36. Özil 92.(11-es)
GER: Neuer - Lahm, Badstuber, Hummels, Boateng (Müller 71.) - Schweinsteiger, Khedira - Podolski (Reus 46.), Özil, Kroos - Gomez (Klose 46.)
ITA: Buffon - Chiellini, Bonucci, Barzagli, Balzaretti - De Rossi, Montolivo (Motta 64.), Pirlo, Marchisio - Cassano (Diamanti 58.), Balotelli (Di Natale 70.)

XLsport - Mándly Péter

Szólj hozzá!

2012.06.28. 00:05 XL-blog

Eb 2012: Dögunalmas déli derbi

Címkék: Spanyolország Portugália

imageNem bírt egymással az egyemberes portugál és a vezérre áhítozó spanyol válogatott. Akik nem vevők a déliek finomkodásaira, most biztos csak azért olvassák el a bejegyzést, mert valahol a második félidő közepén bealudtak.

A Barcelona és a spanyol klubfutball varázslataihoz szokott európai közönségnek egyre inkább fáj ez a spanyol válogatott. Betegesen nagyok az elvárások velük szemben, pedig ez a csapat olyan, mint egy Messi nélküli Barcelona. Egy kicsit jóllakott, ettől még elnézzük szívesen, de – főként támadásépítésben – látni náluk olyan hiányosságokat, amelyekre építve az ellenfelek képesek időnként elrontani a nézők, jobb esetben pedig a spanyol társak örömét.

A korábbiaknál egységesebb portugál válogatottnál méltóbb ellenfél nemigen kerülhetett volna az útjukba, soraikban a nyerőemberrel, az ultramotivált Ronaldóval, a portugál válogatott Dzsudzsák Balázsával. Paulo Bento és csapata természetesen tanult a spanyol-franciából, amelyen Blanc-ék bemutatták azt a bravúrt, hogyan lehet még a világ legjobb válogatottja ellen is úgy kiesni, hogy az igazán fájjon. Bár a portugálok és franciák által bevetett eszközök eltértek, a célok nem, és ennek a második félidőben ittuk is a levét rendesen.

Nem túl felemelő átélni, hogy egy spanyol-portugál derbi null-nullba torkollik. Persze mi mást is várhatnánk egy Eb-elődöntőtől, de ha már mindenképp null-null, akkor szebb a brusztolós fajta, az olyan, mint az angol-olasz volt. Ennél csak az lehet rosszabb, ha egyik csapat sem hisz abban, hogy képes gólt szerezni. Kényelmes megoldásnak tűntek tehát a büntetők, és tényleg nem tudom, én vagyok-e jóstehetség, de pont olyan bárgyú nyugalommal néztem a mai párbajt, mint a vasárnapit, mert egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy ne Spanyolország menjen tovább. A döntő se lesz sokkal szebb, úgy készüljetek.

Portugália – Spanyolország 0:0 (t.e.: 2:4)
Doneck, Donbasz Arena. Jv: Cakir (török)
Portugália: Rui Patrício – J. Pereira, Pepe, Bruno Alves, Coentrao – Veloso (Custodio), Moutinho, Meireles (Varela) – Nani, Hugo Almeida (Oliveira), C. Ronaldo. Szövetségi kapitány: Paulo Bento.
Spanyolország: Casillas – Arbeloa, Piqué, Ramos, J. Alba – Xabi Alonso, Busquets – Silva (Navas), Xavi (Pedro), Iniesta – Negredo (Fabregas). Szövetségi kapitány: Vicente del Bosque

XLsport - Budai Gábor

Szólj hozzá!

2012.06.25. 05:25 XL-blog

Eb 2012: Anglia végzete: a büntetők

Címkék: Olaszország Anglia

Ha a cseh-portugálra a kollégám borítékolta a null-nullát, ugyan milyen reményekkel vághattam neki egy olasz-angol meccsnek. A csalóka statisztikák elsöprő olasz győzelmet sugalltak, ám a valóság 120 perc gólínség, és az Eb első hosszabbítása és tizenegyes-párbaja, melyet a két Ashley hibája után Olaszország nyert.

Két klasszikus európai top válogatott meccselt vasárnap este az utolsó elődöntős helyért. Paolo Di Canio szerint az angolok a '80-as évek olasz csapatát idézik, bár nem kellett kőkemény catenacciot produkálniuk az első félidőben, hogy kivédekezzék az Azzuri támadásait. Minekutána az olaszok feladták a teljes jobbszélt, elég kiszámítható és a betömörüléssel semlegesíthető volt a játékuk az angolok számára. Ezzel szemben a fehér mezesek meglepő dinamizmussal és támadó szellemmel rukkoltak elő, néha keringőre is hívták az olasz védőket, akik szemmel láthatóan nem lelték örömüket a táncban. Az első negyedórában Buffon is bizonyított: a gólvonal előtt reflexből lekapta a levegőből a labdát, akár egy legyet.

Olaszország elsősorban távoli lövésekkel fűszerezte meddő labdatartási fölényét, ám egy korai De Rossi kapufán és egy-két ígéretes Balotelli helyzeten kívül a - csupán mennyiségben jelentős - kísérletek nem okoztak komoly vérnyomás-emelkedést. A - múltjuk alapján keserű szavakkal - két meglepetéscsapat közül talán Anglia keltette a veszélyesebb együttes benyomását hála a gyors támadásoknak és a kipihent, valamint a sikeres szereplést látva jó kedvvel futballozó Rooneynak.

Kevés változást hozott a második 45 perc, konkrétan annyit, hogy Abate kicsit sűrűbben igyekezett csatlakozni az olasz előrejátékhoz, de maradtak a távoli lövések, és a csillogni vágyó Balotelli akrobatikái. Hiába jött a légierő (Carroll), nem sikerült feldobni, az angolok támadásait, sőt, jelentősen visszaesett a második játékrészben a szigetországiak lendülete. Szinte teljesen átadták a területet az olaszoknak, akik bár nagy erőkkel ostromolták az ellent, jobbára vaktölténnyel lövöldöztek.

Bármelyik magyar vasútállomáson bemondták volna legalább, hogy a várva várt vonat (gól) 120 percet késik, és akkor a(z utazó)közönség rögtön kereste volna az alternatívát. Itt viszont minden szurkoló azon a bizonyos vonaton ült, és az egyik fél vérző szívvel vehette volna tudomásul, ha az a bizonyos gól nemhogy jelentősen késik, de nem is oda érkezik, ahova várják.

No a 115. percben sokan gólt kiáltottak, de a helyi idő szerint éjfél után érkező Nocerino-expressz nem szállította az olasz szurkolókat az egész éjszakás örömmámor állapotába. Ellenben jöhetett a büntetőpárbaj, melyet mindkét oldalon elképesztő pontossággal kezdtek. Ezután azonban Montolivo rontott és előnybe került Anglia. Hiába. Ugyanis Young és Cole egymás után rontott, míg Pirlo sikerrel panenkázott és innentől az olaszok nem hibáztak. Nagy tornán hét párbajból csak egyszer volt képes továbbjutni Anglia és most is ők szomorkodhatnak, míg az olaszok a németekkel mérkőzhetnek a döntőbe jutásért.

Anglia-Olaszország 0-0 (0-0)(0-0)(0-0) 11-esekkel: 2-4
Kijev, vezette: Proenca
11-esek: Gerrard, Rooney ill. Balotelli, Pirlo, Nocerino, Diamanti
ENG: Hart - A.Cole, Terry, Lescott, G.Johnson - A.Young, Parker (Henderson 94.), Gerrard, Milner (Walcott 61.) - Rooney, Welbeck (Carroll 61.)
ITA: Buffon - Balzaretti, Bonucci, Barzagli, Abate (Maggio 91.) - De Rossi (Nocerino 80.), Montolivo, Pirlo, Marchisio - Balotelli, Cassano (Diamanti 78.)

XLsport - Mándly Péter

Szólj hozzá!

2012.06.24. 09:45 XL-blog

Eb 2012: Divatban az altatódal

Címkék: Spanyolország Franciaország

image

Még véletlenül sem szeretném megsérteni Magyarország legnagyobb szurkolótáborát (sem ezt a beköszönést sokadszorra elsütő Knézy Jenőt), de a világ-és Európa-bajnoki címvédő játéka lassan unalomba fullad. Egyébként: négy között a spanyolok.

A tiki-taka, avagy a labda végtelen ideig történő járatása eleinte kuriózum volt. Miután a Barcelona hódított az újfajta játékstílussal, a világ is leborult e filozófia láttán. Mégis, nekem a 2008-as és a 2010-es válogatott szimpatikusabb volt, és ebben lehet, hogy szerepet játszik az is, hogy akkoriban volt csatár a pályán. Ma nincs. Lehet azzal bolondítani a szurkolókat, hogy Fabregas csatár, de egyértelműen látszik, hogy nem az. Én nem vagyok a minél több támadót a csapatba egyszerű jelmondat híve, de amikor a keret tagja a két Fernando, Llorente és Torres, illetve a kapu előtt hiéna Negredo, akkor kissé sótlannak érzem a 4-6-0 fellálást. A görög csapat játéka nem kelt kifejezett szimpátiát, mert rendkívül racionális a felfogása, azaz keveset kockáztat, alig cselez és fegyelmezetten védekezik. Vizsgáljuk meg a spanyolokat: játékuk rendkívül racionális, sokat passzolnak (hátrafelé), sokat cseleznek, hogy az ellenfél ne jusson labdához. Félreértés ne essék, természetesen nem a hispánokat kárhoztatom, hiszen ők azt nyújtják, ami bizonyítottan a sikerükhöz vezet, ám ez már nem az a performansz, amely lebilincselné a közönséget, a semlegeseknek pedig nem biztos, hogy élvezetesebb, mint egy görög-ír, vagy bármilyen „adok-kapok meccs”.

A franciákról annyit, hogy, amikor a csapatösszeállítást befolyásolják öltözői villongások és széthúzások, akkor kevés esély mutatkozik a tökéletes gépezet megbénítására. Az első félidő fojtogató spanyol labdatartása után a második játékrész második felében már Blanc csapata is hozzájutott a gömbhöz, mi több, fölénybe került, de ez nem a véletlen műve volt, és nem is egyfajta csoda; ez is a spanyolok akaratából történt, hiszen tudatosan ráálltak a kontrákra: ez irányba mutatott Torres (csatár a pályán, na, ne!) becserélése is, hiszen a labdát megtartani képes ék a gyors ellentámadásokhoz volt hivatott hozzájárulni, a középpályás dominancia pedig háttérbe szorult. A végére összeállt Pedro, Torres, Cazorla trió jóval szimpatikusabb.

A franciák tisztelegtek híressé vált szórakoztató iparáguk előtt, azaz moziztak, de rendesen! A spanyolok elődöntője előtt pedig még véletlenül se nyugtassuk le magunkat…

Spanyolország-Franciaország 2-0 (1-0)
Negyeddöntő, Donyeck
Jv.: Rizzoli (olasz)
Gól: Xabi Alonso (19., 90.)
Spanyolország: Casillas – Arbeloa, Pique, Ramos, Alba – Xabi Alonso, Busquets, Xavi – Silva (Pedro, 65.), Fabregas (Torres, 67.), Iniesta (Cazorla).
Franciaország: Lloris – Reveillere, Koscielny, Rami, Clichy – Debuchy (Menez, 64.), Cabaye, M’Vila (Giroud, 79.), Malouda (Nasri, 65.), Ribéry – Benzema.

XLsport - Smulovics Tamás

Szólj hozzá!

2012.06.22. 23:18 XL-blog

Eb 2012: Görögország is befejezte

Címkék: Németország Görögország

image

Vége a tündérmesének, az utolsó kiscsapat is elhullott az idei Európa-bajnokságon. Németország 90 perces átmozgató edzéssel gyúrt a közelgő elődöntőre.

A sors, vagy inkább balsors úgy akarta (de nem, valójában Smulovics Tamás kolléga úr volt az), hogy ezúttal is én kísérjem figyelemmel a görög válogatott tündöklését, és mivel az elmúlt két alkalommal számtalanszor leszedtem róluk a keresztvizet, engedjétek meg, hogy a teljes mai blogbejegyzésem „görögszurkolói” minőségben szülessen (a ténylegesen értük szorítók kiengeszteléseként, továbbá a görög búcsú felett érzett megkönnyebbülésem miatt).

Rossz úgy készülni egy mérkőzésre, hogy az ember előre tudja, nem sok jó vár szeretett csapatára. Olyan, mint egy Manchester United – Zalaegerszeg BL-visszavágó, amitől sokkal jobban félsz, mint amennyire várod. A német válogatott ugyanis tényleg nagyszerű. Fiatal, dinamikus, egyszerre fizikális és technikailag képzett, egy görög válogatott számára szinte megfoghatatlan. Játékukat (a várakozásoknak megfelelően) félelmetes kezdés, majd szimplán nyomasztó folytatás jellemezte. Most jöhetnék a szokásos frázissal, hogy a görögök futballjában nem volt elképzelés, de ha úgy hajtják az embert, ahogy a németek tudják, akkor az ötletes megoldásokon való agyalás helyett inkább csak arra koncentrál, hogy a csapata túlélje a soron következő támadást.

A németek támadójátékuk széles repertoárját vonultatták ma fel: a hatékony vonaljátékot és a befelé irányuló rövidpasszos, direkt futballt egyaránt eredményesen alkalmazták. 38 percig bírtuk, vagyis jelentősen tovább, mint amire a legtöbben számítottak, aztán a második félidő elején a szokásoknak megfelelően nagyot dobbant a kék szív, és máris 1:1 állt az eredményjelzőn. Sajnos nagyon is érezni lehetett, hogy a görög öröm nem tarthat sokáig, a gyenge Szifakisz és a tény, hogy közvetlenül a saját tizenhatosunk körül védekeztünk, nem vetíthetett mást előre.

Ezen a mérkőzésen nem létezett nyerő taktika, ilyenkor pedig (jobb híján) a tisztes vereséghez kell jó képet vágni. És lőttünk két gólt, ami 2011 októberében, azaz kilenc meccsel ezelőtt (2:1-es győzelem Grúzia ellenében) sikerült utoljára. Van tehát mire építeni.

Viszlát, srácok, folytatás két év múlva!   

Németország – Görögország 4:2
Gdansk, PGE Arena, Jv: Skomina (szlovén)
Németország: Neuer – J. Boateng, Hummels, Badstuber, Lahm – Khedira, Schweinsteiger – Reus (Götze), Özil, Schürrle (Müller) – Klose (Gomez). Szövetségi kapitány: Joachim Löw
Görögország: Szifakisz – Toroszidisz, Papasztathopulosz, K. Papadopulosz, Cavelasz (Fotakisz) – Makosz, Maniatisz – Ninisz (Gekasz), Kacuranisz, Szamarasz – Szalpingidisz. Szövetségi kapitány: Fernando Santos
G: Lahm (39.), Khedira (61.), Klose (68.), Reus (74.) ill. Szamarasz (55.), Szalpingidisz (89.)

XLsport - Budai Gábor

 

Szólj hozzá!

2012.06.21. 23:15 XL-blog

Eb 2012: Ronaldo – Irány az elődöntő!

Címkék: Portugália Csehország

image

Portugália megérdemelt győzelmet aratott, jutalmul pedig két nap pluszpihenőt kap a spanyolok vagy franciák elleni derbi előtt. Csehország ma nem volt elég jó, még önmagához képest sem.

Akkora nulla-nulla lesz, mint egy ház, ezzel a várakozással ültem neki a ma esti mérkőzésnek. Ahhoz képest, amire számítottam, még mindig kifejezetten sok minden történt a pályán, úgyhogy nem állok le fanyalogni, pedig sokan talán ezt tennék a helyemben.

A csehek ezúttal is bíztak az intenzív kezdésben, ami az oroszok ellen romlásba, a görögök ellen viszont győzelembe vezette őket. Kétségeim vannak, ma este szükséges volt-e már az elején pluszenergiákat mozgósítani, mert ahhoz azért túl szervezett ez a portugál védelem, hogy csak úgy zavarba lehessen hozni (a csehek pedig ehhez nem is kockáztattak eleget). Enyhe portugál mezőnyfölény, na és egészséges tusakodás zajlott a pályán. Látványos játék természetesen nem, de ezt tudtuk is előre. Ha indokolni kell, hát azért nem, mert (1.) tudásban túl közel áll egymáshoz a két csapat, (2.) nem rendelkeznek kellő számú kivételes képességű labdarúgóval, (3.) a tét túl nagy volt ahhoz, hogy a játékosok felszabadultan futballozzanak.

Tiszta gólhelyzetből mindenesetre több is adódhatott volna. Mégpedig főként cseh részről, de Baros, mint vezető ék, megint kudarcot vallott, a másik oldalon meg a szokásos módon jól tömörülő cseh védelem jelentette az akadályt. A második félidő egyes időszakaiban azért volt esemény, méghozzá a cseh kapu előtt, Ronaldo (ki más) pedig végül megakadályozta, hogy nulla-nullába fulladjon a mérkőzés.

Rossz szájízzel intek búcsút kedvenc csapataim egyikének, mert ha már ki kellett esni, lehetett volna szebben is. Úgy érzem, megkaptuk a választ arra a kérdésre is, Bílek nagy edzővé vált-e ma este.

Csehország – Portugália 0:1
Varsó, Nemzeti Stadion, Jv: Webb (angol)
Csehország: P. Cech – Gebre Selassie, Kadlec, Sivok, Limbersky – Plasil, Hübschman (Pekhart) – Jirácek, Darida (Rezek), Pilar – Baros. Szövetségi kapitány: Michal Bílek
Portugália: Rui Patrício – J. Pereira, Bruno Alves, Pepe, Coentrao – Moutinho, Veloso, Meireles (Rolando) – Cristiano Ronaldo, Hélder Postiga (Almeida), Nani (Custodio). Szövetségi kapitány: Paulo Bento
G: Ronaldo (79.)

XLsport - Budai Gábor

Szólj hozzá!

2012.06.20. 05:30 XL-blog

Eb 2012: Ukrán balsors, kis magyar tragédia

Címkék: Anglia Franciaország Svédország Ukrajna

image

Noha Lengyelország után a másik házigazda, Ukrajna is búcsúzott az Eb küzdelmeitől, a magyaroknak is van okuk szomorkodni a játékvezetői gárda komoly hibája miatt: Kassai Viktor vezetőbíró gólvonal- asszisztense, Vad II István a vonalon áthaladó labdát nem jelzett gólnak, ez pedig alááshatja honfitársaink további szereplését a tornán.

Az Anglia-Ukrajna (hivatalosan a szigetlakók játszottak hazai pályán…) mérkőzés a 62. percig valójában semmitmondó játékot hozott. Labdarúgást az után sem láthattunk, hogy Pjatov hibájából gólt szerzett Rooney, ezzel minimális esélyt hagyva az ukrán továbbjutásra. Az ezúttal a Sevcsenkót kispadra ültető Blohin együttesén meglátszott, hogy csak akkor szenved igazán, ha nem hagyják kontrázni. Föltűnő volt, hogy noha Milevszkij csatársorba állítása elvileg serkenthette volna a pozíciós játékot, Terry gyakorlatilag piócaként tapadt rá, nehogy az ék játékba tudja hozni a második hullámból lendületes Yarmolenkót, Konopljankát és Devicset. Szimpatikus a házigazda, szerettem volna, ha továbbjutnak, de be kell látni, a franciák technikai fölényük, az angolok pedig rutinjuk, taktikai fórjuk miatt inkább rászolgáltak a kvalifikációra.

Volt ám a 62. percben egy kivétel, amikor Milevszkij megtartott labdájából Devics ugrott ki, majd egy visszacselt követően a kapus Hartba lőtt, a továbbcsorgó labdát pedig a gólvonal tájékáról Terry bombázta ki: nos, a visszajátszásból kiderült, hogy a tájék valójában egyértelműen a vonal mögötti terület volt, azaz gólt kellett volna ítélni – ezt Kassai Viktor játékvezető nem tette meg, miután Vad II István, a gólvonalbíró nem jelzett. Most könnyű lenne pellengérre állítani a magyar játékvezetői csapatot, de legalábbis Vad II-t, mindenesetre elgondolkodtató, hogy a kifejezetten a gólvonal pásztázására nemrég bevezetett asszisztensi szerepkörnek van-e további létjogosultsága. Nyilván butaság lenne egy hibából messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanakkor, míg a „bírónak nincsen videója” szlogent lassanként elfogadta a futballszerető közeg, a hibázó vonalsporttársak megítélését nem lehet majd árnyalni, hiszen nekik egyetlen feladatuk van, mégpedig folyamatosan a gól-és partvonalat figyelni. Hogy Kassaiék fognak-e még vezetni a kontinenstornán...

A másik találkozóról csak annyit, hogy a korábban már búcsúzó svédeknek legfeljebb a jó szájíz volt a tét, a franciák pedig csupán akkor eshettek volna ki, amennyiben nem csak ők, hanem az angolok is kikapnak. Kiesés nem, ám a csoportmásodik pozíciójába való lecsúszás bekövetkezett, miután 2-0-ra győztek a svédek, ezzel szemben az angolok 3 pontot szereztek. Ez lett a szenvtelen francia foci eredménye, így Blanc-éknak lehet imádkozni, hogy a spanyolok rossz napot fogjanak ki a negyeddöntőben.

Anglia-Ukrajna 1-0 (0-0)
D csoport, 3. kör, Donyeck
Jv.: Kassai (magyar)
Gól: Rooney (48.)
Anglia: Hart – Johnson, Terry, Lescott, Cole – Milner (Walcott 70.), Gerrard, Parker, Young – Rooney – Welbeck (Carroll, 82.).
Ukrajna: Pjatov – Guszev, Hacseridi, Rakickij, Szelin – Tyimoscsuk – Jarmolenko, Garmas (Nazarenko, 78.), Konopljanka – Devics (Sevcsenko, 70.), Milevszkij (Butko, 77.).

Svédország-Franciaország 2-0 (0-0)
D csoport, 3. kör
Jv.: Proenca (portugál)
Gól: Ibrahimovic (54.), Larsson (91.)
Svédország: Isaksson – Granqvist, Mellberg, J. Olsson, M. Olsson – Svensson (Holmén, 79.), Kallström – Larsson, Ibrahimovic, Bajrami (Wilhelmsson, a szünetben) – Toivonen (Wernbloom, 78.).
Franciaország: Lloris – Debuchy, Rami, Mexes, Clichy – Ben Arfa (Malouda, 59.), Nasri (Menez, 77.), Diarra, M’Vila (Giroud, 83.), Ribéry – Benzema.

XLsport - Smulovics Tamás

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása